Úszóház Magyarországon: mit mond a jog a nyilvántartásról, a kikötésről és a lakhatásról
Az általunk áttekintett magyar jogszabályokban nincs „úszóház” vagy „lakóhajó” nevű kategória. A Vktv. az úszólétesítmény és az úszómű fogalmát ismeri; hogy egy adott ház úszóműnek minősül-e, azt a hajózási hatóság erősíti meg. Az úszólétesítményt nyilvántartásba kell venni, a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m²-nél kisebb fedélzeti területű úszómű kivételével. A kikötő és az úszóműállás létesítéséhez és üzemben tartásához a hajózási hatóság engedélye kell, a parti sávban építmény csak a meder kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. A Balaton tómeder övezetében részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető. Előbb biztosítson kikötőhelyet, csak utána vegyen házat.
Az úszóház megvásárlása a könnyebbik rész. Hogy lakhat-e benne, azt a vízen lévő hely dönti el: ki kezeli a tavat, a folyót vagy a kikötőt, milyen hozzájárulást ad, és kiterjed-e az a lakhatásra. Akár a Dunán, a Tiszán, a Tisza-tónál vagy egy városi folyóparton keres helyet, a kérdések ugyanazok – a Balatonnál pedig külön tilalom is van.
Ez az útmutató a magyar szabályokat a jogszabályok szövege alapján foglalja össze (linkek a végén), és összeveti más európai országokéival. Ez általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás: vásárlás előtt az adott helyre vonatkozó szabályokat ellenőrizze a hajózási hatóságnál, a meder kezelőjénél, a jegyzőnél és a kikötő üzemeltetőjénél.

Kíváncsi a telkére szállított árra?
Írja meg a modellt és a helyszínt: írásos árajánlatot küldünk, a szállítással és a telekre történő kiszállítással együtt.
Úszóház, úszómű vagy hajó?
Az általunk áttekintett jogszabályokban nincs „úszóház” vagy „lakóhajó” nevű kategória. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vktv.) gyűjtőfogalma az úszólétesítmény: „víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés” (87. § 38. pont). Úszómű az a „helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény” (87. § 39. pont). A hajó ezzel szemben „építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű” (87. § 8. pont), a vízi jármű fogalmából pedig a törvény kifejezetten kizárja az úszóművet (87. § 42. pont). Ami egyik kategóriába sem tartozik, az egyéb úszólétesítmény (87. § 4. pont).
A Hajózási Szabályzat (57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet) szerint úszómű a „rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény, mint például fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház” (I. rész 1.01 cikk d) 1. pont) – lakóhajó a példák között nem szerepel. Hogy egy adott úszóház úszóműnek, vízi járműnek vagy egyéb úszólétesítménynek minősül-e, azt a hajózási hatóság erősíti meg. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) építményfogalma (16. § 34. pont) az úszólétesítményeket nem említi, az úszóművet pedig csak a Duna-parti építési szabályzat kapcsán (82. § (2)); hogy az Ön háza építménynek számít-e, és kell-e hozzá építésügyi eljárás, azt a jegyzőtől kérdezze meg.
Az úszóház nyilvántartásba vétele
A Vktv. alapszabálya: „Az úszólétesítményt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvántartásba kell venni.” (7. § (1)) Úszóműnél a kivétel csak „a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m²-nél kisebb fedélzeti területű úszóművet” érinti (7. § (2) d)). A lakótéri felépítménnyel rendelkező, illetve a 25 m²-es vagy nagyobb fedélzeti területű úszóműre ez a kivétel tehát nem vonatkozik.
A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményeket a hajózási hatóság fajtájuk szerint lajstromban tartja nyilván, az úszóműveket az úszómű-lajstromban (8. § (1) f)); egy úszólétesítményt csak egy lajstromban lehet nyilvántartani (198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. § (1)). Ha a jogosult a nyilvántartásba vételi eljárást az úszólétesítmény birtokba vételét követő 15 napon belül nem indítja meg, az eljárást a hajózási hatóság – a mulasztásról történt tudomásszerzését követően – hivatalból indítja meg (Vktv. 8. § (4)). Indítsa meg tehát az eljárást a birtokba vételtől számított 15 napon belül.
A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmény tulajdonjogának átruházásához a szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak a lajstromba történő bejegyzése is szükséges (11. § (1)). Használt ház vásárlásakor ezért ellenőrizze, szerepel-e a ház lajstromban és ki a bejegyzett tulajdonos. Hogy az Ön háza melyik lajstromba kerül, és milyen dokumentumok kellenek hozzá, azt a hajózási hatóságtól kérdezze meg.
Kikötőhely, parti sáv és a Balaton
A Vktv. szerint kikötő „az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület” (87. § 20. pont). A hajózási létesítmények – így a kikötő és az úszóműállás – létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez a hajózási hatóság engedélye szükséges (510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1)); nem kell engedély „a 25 m² alatti fedélzeti területű úszóműállás létesítése és használatba vétele” esetén (4. § (1) d)). Az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút a hajózásra szabadon maradjon (Hajózási Szabályzat I. rész 7.01 cikk 2. bekezdés), tavakon pedig úszómű a kikötő területén kívül csak a hajózási hatóság engedélyében megállapított feltételekkel vesztegelhet (II. rész 8.10 cikk). Kikötőben a helyről a kikötő üzemeltetőjével kötött szerződés és a kikötő rendje dönt: nézze meg, megengedi-e az állandó kikötést és a lakhatást, és átszáll-e az új tulajdonosra a ház eladásakor.
A parti sáv szélessége a partvonaltól számítva a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján 10 méter, az egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén 6 méter, a többi víz mentén 3 méter (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (3)). A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) szerint „A parti sávban és védősávban, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.” (24. § (6)) Folyókon a nagyvízi mederkezelési terv tartalmában külön pont szól a hajózás, veszteglés szabályairól (úszóművek elhelyezése) (83/2014. Korm. rendelet 1. melléklet 3.2. pont). Hogy az adott vízen milyen széles a parti sáv, és kell-e a kikötéshez vízjogi engedély (Vgtv. 28/A. § (1) a)), azt a meder kezelőjétől és a hajózási hatóságtól kérdezze meg.
Ha a Balatonra gondol, ez a legfontosabb szabály: a Balaton tómeder övezetében „részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető” (2018. évi CXXXIX. törvény 83. § (3) b)). Az övezet határát a Vízparti Tervben ábrázolt szabályozási partvonal jelöli ki (83. § (1)), a c) pont szerinti kivétel pedig csak meghatározott hatóságokra vonatkozik a kikötők vízterületén, a tulajdonosokra nem. Hogy a tilalom kiterjed-e egy kikötőmedencén belüli kikötőhelyre, azt vásárlás előtt a hajózási hatóságtól és a kikötő üzemeltetőjétől kérdezze meg.
Lakhat-e állandóan a vízen?
Az áttekintett általános jogszabályok közül a Vktv. számol kifejezetten az úszómű szálláshelyként való használatával: hajózási engedély nem szükséges „úszómű szálláshelyként vagy kikötő, hajózási létesítmény elemeként történő üzemeltetéséhez, kivéve a gazdasági célból történő üzemeltetést” (51. § (2) d)). Az, hogy a nyilvántartási kivétel a „lakótéri felépítmény” hiányához kötött (7. § (2) d)), azt mutatja, hogy a törvény számol lakótérrel rendelkező úszólétesítményekkel, és ezeket nyilvántartásba veteti.
A vízen az egyetlen meghatározott szálláshelytípus a nyaralóhajó-szálláshely (239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § 6a. pont): a Vktv. 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó – legfeljebb 12 fős, legfeljebb 15 méteres, legfeljebb 15 km/h sebességű kedvtelési célú kisgéphajó, amelynek bérbeadására a hajózási hatóság engedélyt adott ki –, nyaralóhajózásra kijelölt vízterületen, legalább két lakóegységgel és négy ággyal. Hogy egy helyhez kötött úszóház kiadható-e szálláshelyként, lehet-e bejelentett lakcím, és mit mond a helyi építési szabályzat az állandó lakhatásról, azt a jegyzőtől és a hajózási hatóságtól kérdezze meg. Egész éves lakhatáshoz szigetelt, fűtött, téli használatra alkalmas modellt válasszon, és kérdezze meg a kikötő üzemeltetőjét, hogyan védik a házat, amikor befagy a víz.
Ellenőrzőlista vásárlás előtt
Ebben a sorrendben:
- Biztosítson kikötőhelyet, és szerezzen írásos hozzájárulást vagy szerződést a kikötő üzemeltetőjétől, illetve a meder kezelőjétől.
- Erősíttesse meg írásban, hogy a szerződés és a kikötő rendje megengedi a lakhatást, ha ez a terve – a Balatonnál kérdezze meg külön, vonatkozik-e a kikötőhelyre a tómeder övezetének tilalma.
- Kérdezze meg a hajózási hatóságot, hogy a ház úszóműnek minősül-e, melyik lajstromba kerül, és milyen dokumentumok kellenek; az eljárást a birtokba vételtől számított 15 napon belül indítsa meg.
- Tisztázza, kell-e úszóműállás-engedély, és a meder kezelőjénél azt, hogy kell-e vízjogi engedély vagy a parti sávra vonatkozó hozzájárulás.
- Tervezze meg az áram- és vízellátást, valamint a szennyvízelvezetést.
- Ellenőrizze, mekkora házat enged meg a kikötőhely.
- Biztosítsa a házat, mielőtt vízre kerül.
Úszóházak más európai országokban
Ki adja az engedélyt a kikötőhelyre, és mit mondanak a szabályok a lakhatásról – a 2026. október 2-án ellenőrzött jogszabályszövegek és intézményi oldalak alapján:
| Ország | Ki adja az engedélyt a kikötőhelyre | Lakhatás a vízen |
|---|---|---|
| Portugália | A közvízterület használatára szóló előzetes engedély (Lei da Água, 60. cikk) | Nincs külön lakhatási szabály; a hely használatára szóló jogcím és a kikötő szabályzata dönt |
| Spanyolország | A kikötői hatóság (állami kikötők); a Confederación Hidrográfica (folyók és tározók) | Tilos az állami kikötőkben és a tengerparti köztulajdonú sávban |
| Franciaország | VNF – engedély a folyami köztulajdon használatára, legfeljebb 10 évre | Lehetséges: a VNF szabályzata kiterjed a lakáscélú használatra |
| Hollandia | Az önkormányzat (kikötési engedély) és a vízügyi kezelő | Engedéllyel lehetséges; Amszterdamban engedély nélkül tilos |
| Belgium (Flandria) | De Vlaamse Waterweg – online pályázaton odaítélt koncesszió | Szabályozott: külön szakpolitika a „woonboten” számára |
| Németország | A vízi úti hivatal (WSA) a szövetségi vízi utakon – WaStrG 31. § | A helyét nem változtató, lakásként használt hajó a lakcímbejelentés szempontjából lakásnak számít (BMG 20. §) |
| Egyesült Királyság | A Canal & River Trust vagy más vízi úti kezelő | Állandó kikötőhely nélkül legalább 14 naponta helyet kell változtatni |
Úszóházak a Green Village-nél
A Green Village Mobile Homes úszóház-kollekciója új úszóházakat és lakóhajókat, valamint egyedi használt darabokat kínál: a kompakt, egy hálószobás házaktól a két hálószobás házakig, többek között az Apartboat, a Modern, a Waterhome és a Marina House sorozatból. Minden modellnek saját oldala van fotókkal, alapterülettel, a hálószobák számával és a Magyarországra érvényes, euróban megadott árral; a szállítás és a telekre történő kiszállítás benne van az árban, az ÁFA-t külön számítjuk fel. A szállítást a Mobile Home Logistic szervezi, benne van az árban, és a ház értékének 100%-ára biztosított. Minden oldal 24 célállomás árait mutatja; bármely más országba a Green Village egyedi árajánlatot készít.
Hogyan válasszon házat, és mitől függ az ár, azt az eladó úszóházak útmutató mutatja be.
A Green Village bemutatótermei: Maia (fő bemutatóterem), Ribeirinha (Azori-szigetek) és iroda Jundiaíban. Magyarországon a Green Village-nek nincs bemutatóterme; a részletekről telefonon, WhatsAppon vagy e-mailben érdeklődhet.
Összefoglalva
- Az áttekintett magyar jogszabályokban nincs „úszóház” vagy „lakóhajó” kategória; a Vktv. az úszólétesítmény és az úszómű fogalmát ismeri (87. § 38. és 39. pont).
- Hogy egy adott ház úszóműnek minősül-e, azt a hajózási hatóság erősíti meg.
- Az úszólétesítményt nyilvántartásba kell venni; kivétel a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m²-nél kisebb fedélzeti területű úszómű (Vktv. 7. §).
- A Balaton tómeder övezetében részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető.
- Kikötőhely nélkül az úszóháznak nincs hol állnia – egyik országban sem.
Gyakori kérdések
Az úszóház hajó vagy építmény?
Az általunk áttekintett jogszabályok egyik kategóriába sem sorolják kifejezetten. A Vktv. úszóműnek nevezi a helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítményt (87. § 39. pont), és a vízi jármű fogalmából kizárja az úszóművet (87. § 42. pont). Hogy az Ön háza úszómű-e, azt a hajózási hatóság erősíti meg; hogy építménynek számít-e, azt a jegyzőtől kérdezze meg.
Hol kell nyilvántartásba venni az úszóházat?
A hajózási hatóságnál: a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményeket fajtájuk szerint lajstromban tartja nyilván, az úszóműveket az úszómű-lajstromban (Vktv. 8. § (1)). Ha az eljárást a birtokba vételt követő 15 napon belül nem indítják meg, a hatóság hivatalból indítja meg (8. § (4)). Nem kell nyilvántartásba venni a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m²-nél kisebb fedélzeti területű úszóművet (7. § (2) d)).
Kell-e engedély a kikötőhelyhez?
A kikötő és az úszóműállás létesítéséhez, használatbavételéhez és üzemben tartásához a hajózási hatóság engedélye szükséges; a 25 m² alatti fedélzeti területű úszóműállás létesítéséhez és használatbavételéhez nem (510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) és 4. § (1) d)). A parti sávban építmény csak a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el (Vgtv. 24. § (6)). Hogy kell-e vízjogi engedély, azt a meder kezelőjétől és a hajózási hatóságtól kérdezze meg.
Lakhat-e állandóan egy úszóházban?
A Balaton tómeder övezetében részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető (2018. évi CXXXIX. törvény 83. § (3) b)). Máshol a Vktv. számol az úszómű szálláshelyként történő üzemeltetésével (51. § (2) d)); a bejelentett lakcímről és a helyi építési szabályzatról a jegyzőtől kérdezzen, és a kikötő üzemeltetőjével kötött szerződésnek is meg kell engednie a lakhatást.
Hogyan működik ez más európai országokban?
Hollandiában a kikötési engedélyt az önkormányzat adja ki, Franciaországban a VNF legfeljebb 10 évre ad engedélyt a folyami köztulajdon használatára, Németországban a szövetségi vízi utakon a vízi úti hivatal (WSA) ad engedélyt, Spanyolország pedig tiltja a lakhatást az állami kikötőkben. Az útmutató táblázata hét országot mutat be.
Források és hivatkozások
- Vktv. — 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről (Nemzeti Jogszabálytár / jogtar)
- 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a kikötő és más hajózási létesítmény létesítéséről
- Vgtv. — 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi mederről és a parti sávról
- 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről
- 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről (Hajózási Szabályzat)
- 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásáról
- Lei da Água (Lei n.º 58/2005), art. 60.º — PGDL
- Ley 22/1988 de Costas, arts. 25 y 32 — BOE
- Real Decreto Legislativo 2/2011 (Ley de Puertos), art. 72 — BOE
- Établissements flottants (Code des transports, art. L4000-3) — Ministère de la Transition écologique
- VNF — règlement des constructions flottantes en stationnement de longue durée (BO n.º 91, 2025)
- IPLO — Drijvende bouwwerken (Omgevingswet)
- Amsterdam — Verordening op het binnenwater 2010, art. 2.3.1
- De Vlaamse Waterweg — Woonboten
- Bundesmeldegesetz § 20 — gesetze-im-internet.de
- Bundeswasserstraßengesetz § 31 — gesetze-im-internet.de
- British Waterways Act 1995, s. 17 — legislation.gov.uk
- Local Government Finance Act 1988, s. 66 — legislation.gov.uk
Olvasson tovább
(új lapon nyílik meg)Green Village hozzáadása előnyben részesített forrásként a Google-ban